HÁTTÉR

Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartását vizsgáló nemzetközi kutatás (HBSC) célja az adatok alapján szakpolitikai ajánlások kidolgozása a jövő generációk életminőségének és életesélyeinek javítása érdekében. Magyarország 1985 óta vesz részt ebben a nagyszabású projektben, mely négyéves kutatási ciklusokból áll. 2022-ben zajlott a tizedik országosan reprezentatív adatfelvétel, melynek eredményei – a korábbi adatelvételekhez hasonlóan – mind a szakemberek, mind a tágabb közönség számára elérhetők.

A hazai egészségpolitika irányítói ezért kivételesen gazdag információforrás alapján hozhatnak előremutató és a fiatalok egészségi állapotát pozitív irányba befolyásoló döntéseket. A legutóbbi, 2021/2022-es HBSC adatfelvételre 2022 áprilisa és júniusa közt került sor Magyarországon, melyben 197 iskola 137 osztályának  5., 7., 9. és 11.-es tanulói vettek részt.

A 2021/2022-ES TANÉV ADATFELVÉTELÉNEK LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA

KATTINTSON IDE

MEGÁLLAPÍTÁSOK 

DEMOGRÁFIA ÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HÁTTÉR

• A diákok mintegy kétharmada él együtt mindkét édesszülőjével, míg egyszülős családban a tanulók egyötöde él. A kétgyermekes családmodell a leggyakoribb, 40% körüli.

• A szülők iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, családi jómódúsága javuló tendenciát mutat, azonban a tanulók családjainak közel 30%-a még mindig az alacsony jómódúsági kategóriába sorolható.

A SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI

• A diákok mindennapi problémáit inkább az édesanyák ismerik, de az apákkal való kommunikáció minősége javuló tendenciát mutat az elmúlt években. Az észlelt családi támogatás szintje általában stabil és magas, de a tanulók negyede esetében nem kielégítő.

• A tanulók háromnegyede legalább egy kicsit szereti az iskolát, bár az életkor előrehaladásával kedvezőtlenül változik az iskolához való viszony.

• Az iskolát nem szeretők aránya csökkent az elmúlt adatfelvételek során, leginkább a fiúk esetében.

• A tanulók majdnem kétharmada kismértékben, minden tizedik tanuló azonban nagyon nyomasztóak érzi az iskolai elvárásokat, különösen a lányok. A megterhelés a középfokú iskolák felsőbb évfolyamain erősödik.

• Az észlelt tanári és osztálytársi támogatás mértéke közepesnél erősebb, de az elmúlt nyolc évben romló tendencia bontakozik ki. A lányok kevésbé érzik tanáraik és osztálytársaik támogatását, mint a fiúk.

KORTÁRSKAPCSOLATOK

• A kortársak közötti kapcsolattartásban kiemelkedő szerepet játszik az elektronikusmédia-használat, azonban a gyerekeknél sok esetben csak kiegészíti a személyes kapcsolattartást az osztálytársakkal, barátokkal. Ezzel összhangban – bár a korábbi adatfelvételhez képest növekedett az intenzív elektronikusmédia-használók száma – a hazai fiatalok az online kommunikációt összességében kevésbé preferálják a személyes találkozásokkal szemben.

• A problémás közösségimédia-használat kockázata a tanulók közel 13%-át érintette, a lányokat szignifikánsan nagyobb arányban. Az arányok magasabbak a négy évvel korábbi adatokhoz képest. A fiatalok majdnem egyötöde beszámolt legalább egy tünetről, mely a gyakran jelenlévő problémás videójáték-használatot jellemzi, de a négy évvel ezelőtti és a mostani eredmények között nem láttunk szignifikáns változást.

• Bár a hazai iskolások összességében intenzív baráti támogatásról számolnak be, a kortárs közösségek életétől elválaszthatatlan jelenség a kortársbántalmazás: minden tizedik diákot rendszeres bántalmazás ér az iskolában. A rendszeres bántalmazást elszenvedők aránya 2002 óta folyamatos emelkedést mutat.

• Az online bántalmazás a tanulóknak mintegy ötödét érinti, és az iskolai bántalmazáshoz hasonlóan csökkenő tendenciát mutat az életkor előrehaladtával. Az online bántalmazás előfordulási gyakorisága nem emelkedett jelentősen az elmúlt négy évben.

EGÉSZSÉGTÁMOGATÓ MAGATARTÁSOK

• A diákoknak alig több mint a harmada reggelizik minden tanítási napon. A 2002-ben mért 50%-os átlagos értékhez képest igen jelentős csökkenés látható.

• A napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás a fiatalok kevesebb mint harmadára jellemző, ami alacsonynak mondható, és az adatokban 2014-től stagnálást látunk. Kedvező azonban, hogy az édesség- és cukortartalmú üdítőital napi fogyasztásában csökkenő arányok jellemzők.

• Az energiaitalt mindennap fogyasztók aránya közel 14%, nemi különbség nélkül. Életkor szerint azonban jelentős eltérést láthatunk: a legfiatalabbak értékeihez képest mintegy négyszeresre emelkedik a napi fogyasztás aránya a legidősebb korosztályban. Kismértékű növekvő tendencia jellemző 2014 óta.

• A napi többszöri fogmosás a tanulók valamivel kevesebb mint kétharmadát jellemzi, a lányokat jelentősen nagyobb arányban. A lányoknál az általános iskolások körében alacsonyabbak az arányok, mint a középiskolásoknál. Az időbeli trendek stabil értékeket mutatnak. A fiatalok alig több mint ötöde végez elegendő fizikai aktivitást. A fiúk körében közel kétszer annyi a megfelelő fizikai aktivitásúak aránya, mint a lányoknál. Az életkor előrehaladtával csökken a fizikai aktivitás gyakorisága. Az elmúlt húsz évben lassan javuló tendencia figyelhető meg, különösen a fiúk esetében.

• Szabadidejét nagyrészt ülve tölti minden harmadik fiatal, nemre való tekintet nélkül. A diákok a képernyő előtt ülve legnagyobb arányban (30% körül) játékokkal és közösségi oldalak használatával töltenek időt (legalább négy órát naponta). Előbbi tevékenység inkább a fiúkra, utóbbi inkább a lányokra jellemző. Az idősebbeknél magasabbak a közösségimédia-használat arányai.

• Hétköznap az átlagos alvásidő nem kielégítő, alig több mint 7,5 óra, míg hétvégén valamivel meghaladja a 9,5 órát. A tanulók átlagos alvásideje tanítási napokon több mint 20 perccel rövidebb, mint 2018-ban.

EGÉSZSÉGKOCKÁZATI MAGATARTÁSOK

• A tanulók mintegy 16%-ára jellemző a jelenlegi rendszeres (legalább heti gyakoriságú) dohányzás. Ennek előfordulása a magasabb évfolyamok felé haladva nő, de nem látunk jelentős nemi különbséget, a lányok arányai az évek során felzárkóztak a fiúk arányaihoz. A 2018-as adatfelvétellel összevetve 2022-ben gyakoribb a jelenlegi rendszeres dohányzás.

• A tanulók közel 36%-a kipróbálta már életében az elektromos cigarettát.

• A diákok közel 40%-a volt már legalább egyszer részeg életében. Nem látunk szignifikáns nemi különbséget a berúgás gyakoriságában, ugyanakkor magasabb évfolyamokon a tanulók gyakrabban számolnak be részegségről. A 2022-es vizsgálatban a részegség gyakorisága szignifikánsan magasabb volt, mint 2018-ban.

• A 9–11. évfolyamon tanulók 17%-a kipróbálta már életében a marihuánát, és körülbelül 12%-uk körében előfordult már visszaélésszerű legális szerhasználat (pl. nyugtató vagy altató). A marihuána vagy más drogok kipróbálásának aránya nem növekedett a korábbi adatfelvételekhez képest.

• A 9–11. évfolyamon tanulók közel 45%-ának volt már szexuális kapcsolata. A fiúk és a 11. osztályban tanulók körében gyakrabban fordult ez elő. A szexuális kapcsolatot már létesített tanulók arányában nem látható jelentős változás a 2022-es és a 2018-as adatfelvételek között. A szexuális kapcsolatot már létesített tanulók leggyakrabban 15 vagy 16 évesek voltak első szexuális kapcsolatuk idején, körülbelül negyedüknek pedig 14 évesen vagy annál fiatalabban volt az első szexuális kapcsolata.

• A szexuális kapcsolatot már létesített tanulók ötöde nem védekezett a legutóbbi szexuális együttlét során. Óvszerrel kicsit több mint a fiatalok fele, tablettával és mindkét módszerrel 10-10%-uk védekezett. Minden nemi és évfolyam szerinti kategóriában a csak óvszerrel történő védekezés volt a leggyakoribb módszer.

TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG

• A tanulók közel kétharmada normál tápláltsági állapotú, valamivel több mint ötödük túlsúlyos vagy elhízott. A fiúknál minden életkorban magasabb a súlyfelesleggel bírók aránya, mint a lányoknál. Az elmúlt húsz évben mindkét nem esetében jelentősen növekedtek a túlsúlyosság arányszámai. Az alultápláltság a diákok mintegy 13%-át érinti; a lányok és általános iskolások körében szignifikánsan magasabbak az arányok.

• A fiatalok kevesebb mint fele elégedett a testtömegével, minden ötödik próbálja csökkenteni valamilyen módon. A lányokra mintegy 10%-kal nagyobb arányban jellemző ez a magatartás, mint a fiúkra.

• A saját egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10%-kal csökkent, és még soha nem volt olyan alacsony, mint 2022-ben. Mindemellett az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet (pl. fejfájást vagy fáradtságot) is megtapasztal. A COVID–19-járvány időszakában e mutatók tekintetében nagyon kedvezőtlen változások következtek be.

• Az iskolások 22%-a nyilatkozott úgy, hogy van krónikus egészségi problémája, illetve a tanulók közel 40%-a szenvedett legalább egyszer szaksegítséget is igénylő sérülést az elmúlt év során. Míg a krónikus problémák aránya nem emelkedett, a sérülések szignifikánsan gyakoribbak voltak 2022-ben, mint a korábbi adatfelvételek során.

• A COVID–19-járvány a fiatalok életének minden területére nagyobb arányban gyakorolt kedvezőtlen, mint kedvező hatást. Ugyanakkor a legtöbb tanuló (33-58% körül) a járvány hatásait semlegesnek minősítette.

• A lelki egészségmutatók életkorral való romlása és a fiatalok növekvő elégedetlensége azt mutatja, hogy az iskola és a társadalmi környezet egyre kevésbé elégíti ki fejlődési szükségleteiket.

A teljes 2022-es HBSC kutatási jelentés letölthető ITT.