A kutatásról

2021.12.01.
A HBSC kutatásról

A HBSC KUTATÁS

A HBSC egy nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatás. A nemzetközi kutatóhálózati szövetség tagjai az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását vizsgálják és hasonlítják össze az egyes nemzetek eredményeit  (Health Behaviour of School Aged Children - HBSC). Magyarország 1986 óta, 35 éve vesz részt ebben a nagyszabású vállalkozásban. A HBSC kutatás Magyarországon négyévente gyűjt adatokat a 11, 13 és 15 és 17 éves fiúk és lányok egészségéről és jóllétéről, szociális környezetéről és egészségmagatartásáról.

A kutatás 1982-re nyúlik vissza, amikor angol, finn és norvég kutatók megállapodtak abban, hogy közös kutatási protokollt dolgoznak ki és hajtanak végre az iskolás gyermekek felmérésére. A HBSC-vizsgálatot 1983-ra a WHO Európai Regionális Irodája közös kutatásként fogadta el. A HBSC kutatásban mára már több mint 50 ország vesz részt Európában és azon kívül.

Tudományterületek együttműködése

Ez a kutatási együttműködés olyan területek széleskörű szakértelemmel rendelkező kutatóit vonja be, mint a klinikai orvostudomány, a járványtan, a humánbiológia, a gyermekgyógyászat, a pedagógia, a pszichológia, a közegészségügy, a közpolitika és a szociológia. Az egyes tudományterületek képviselői együttműködnek a tanulmány fogalmi alapjainak kidolgozásában, a kutatási kérdések meghatározásában, az alkalmazandó módszerek és mérések meghatározásában, valamint az adatelemzésekben és az eredmények terjesztésében.

Mit kutatunk?

A serdülőkorban kialakult viselkedésmódok felnőttkorban is folytatódhatnak, és olyan dolgokat befolyásolhatnak, mint például a mentális egészség, az egészségügyi panaszok kialakulása, a dohányzás, a táplálkozás, a fizikai aktivitás szintje és az alkoholfogyasztás. A HBSC a fiatalok egészségének megértésére összpontosít a saját társadalmi környezetükben - ahol élnek, az iskolában, a családban és a barátok körében.

A HBSC-hálózat kutatóit annak megértésére összpontosít, hogy ezek a tényezők külön-külön és együttesen hogyan befolyásolják a tanuló egészségét a gyermekkorból a fiatal felnőttkorba lépve. A vizsgált életkorok a megnövekedett önállóság időszakát jelentik, ami jelentősen befolyásolhatja, hogyan alakul a fiatalok egészsége és az egészséggel kapcsolatos viselkedése.

A minden felmérési ciklushoz készített nemzetközi standardizált kérdőív lehetővé teszi a közös adatgyűjtést az összes résztvevő országban és így a legfontosabb egészségmagatartási mintázatok, egészségügyi mutatók és kontextuális változók számszerűsítését. Ezeknek az adatoknak a segítségével nemzetek közötti összehasonlítás végezhető, és az egymást követő felmérésekkel trendadatok gyűjthetők, amelyek nemzeti és nemzetek közötti szinten egyaránt vizsgálhatók.

A kutatás a következő, egymással összefüggő fókusz- és témacsoportok köré szerveződik:

  • Testkép
  • Bántalmazás (bullying) és verekedés
  • Táplálkozási magatartás
  • Egészségügyi panaszok
  • Sérülések
  • Az élettel való elégedettség
  • Elhízás
  • Szájüregi egészség
  • Fizikai aktivitás és mozgásszegény magatartás
  • Kapcsolatok: Család és kortársak
  • Iskolai környezet
  • Önértékelt egészség
  • Szexuális viselkedés
  • Társadalmi-gazdasági környezet
  • Kábítószer-használat: Alkohol, dohány és kannabisz
  • Testsúlycsökkentő magatartás

Hogyan használhatók a HBSC eredményei a gyakorlatban?

A HBSC eredményei megmutatják, hogyan változik a fiatalok egészsége a gyermekkorból a serdülőkoron át a felnőttkorba való átlépés során. A tagországok és az érdekelt felek nemzeti és nemzetközi szinten használják adatainkat a fiatalok egészségének nyomon követésére, az egészség társadalmi meghatározó tényezőinek megértésére és a hatékony egészségjavító beavatkozások meghatározására.

A gyermekek és serdülők egészségével foglalkozók a HBSC-re úgy tekintenek, mint a multidiszciplináris szakértelem kiterjedt adatbázisára és tárházára, amely nyomon követi az időbeli tendenciákat, és fontos információkkal szolgál az iskolás korosztállyal foglalkozó más kutatók és szakemberek számára, valamint a szakpolitikusok és egyéb döntéshozók számára jövőbeni szakpolitikák kialakításához és megvalósításához.

 

Forrás: www.hbsc.org